kari minőségirányítási vezető: Károly Sándor Áron DLA egyetemi docens
intézeti megbízottak:
Vizuális Intézet – Dr. Ficzek Ferenc egyetemi docens
Médiaművészeti Intézet – Károly Sándor Áron DLA egyetemi docens
Színházi Intézet – Gál Laura Gyöngyi mesteroktató
Művészetelméleti és Művelődéstudományi Intézet – Szabó Zsófia PhD adjunktus
Minőségpolitikai nyilatkozat megtekinthető.
Az Egyetem célja, hogy mindenkor megfeleljen vállalt feladatainak, szakmailag erős, jól szervezett a Tulajdonos érdekeit érvényesítő stabil gazdálkodásával erősítse annak piaci szerepét és ezáltal illeszkedjen annak stratégiájához, hivatalos küldetéséhez, illetve minőség- és környezeti politikájához. A Vevői, Tulajdonosi, illetve ezen keresztül a társadalmi (különös tekintettel a környezeti) elvárásoknak való megfelelés az integrált irányítási rendszer által adott lehetőségek kihasználásával úgy, hogy tevékenysége, szolgáltatásának minősége megfeleljen a vele és önmagával szemben támasztott követelményeknek.
Célunk elérése érdekében:
Teljes körűen kialakítjuk, és hatékonyan működtetjük, folyamatosan továbbfejlesztjük az ISO 9001:2008, MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszerünket és ezt a nemzetközi tanúsítás megszerzésével bizonyítjuk.
Az Egyetem vezetése és minden munkatársa a minőségi munka elkötelezettje, a követelményeknek megfelelően képzett és felelős a saját munkája minőségéért. Az éves és távlati tervezés során biztosítjuk a szükséges erőforrásokat az integrált irányítási rendszer működéséhez és fejlesztéséhez.
A rendszeres vezetői értekezletek keretében folyamatosan vizsgáljuk a rendszerünk működését és megállapítjuk a szükséges irányokat, módosítási igényeket, ezzel megalapozva a vezetőség mindenkori elkötelezettségét. Konzultációk, előadások tartásával biztosítjuk munkavállalóinkban az integrált irányítási rendszer működésében lévő szerepüket és fontosságukat.
Szervezeti egységenként az integrált irányítási dokumentumok a kapcsolódó törvények, rendeletek és szabványok alkalmazhatósága érdekében belső intranet rendszert üzemeltetünk, mely segítségével az érvényes dokumentumok azonnal hozzáférhetők.
Jó minőségi és környezeti tevékenység, szolgáltatás nyújtásához Vevőink minőséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételeit hasznosítjuk. El kívánjuk érni, hogy a hibafeltáró, helyesbítő folyamatokban való aktív részvételt Társaságunk minden alkalmazottja magára nézve kötelezőnek érezze.
Kaposvár, 2008. november 15.
sztenderdek és irányelvek az intézményi belső minőségbiztosításra,
sztenderdek és irányelvek a külső értékelések megvalósítására,
sztenderdek és irányelvek a külső minőségbiztosítási ügynökségek működésére vonatkozóan.
A sztenderdek és irányelvek fenti első csoportja a MAB intézményi akkreditációs vizsgálataihoz közvetlenül is felhasználható. A második és harmadik csoport a MAB működése szempontjából releváns. Az alábbiakban a szó szerinti fordítás helyett több helyen is az értelemszerű, rövidebb bemutatás szerepel. Az irányelvek tekintetében mindenhol csak néhány fontosabb elemet, példát hozunk.
1. Sztenderdek és irányelvek az intézményi belső minőségbiztosítás számára
1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások
A felsőoktatási intézmény rendelkezzen egy átfogó minőségpolitikai dokumentummal és ehhez kapcsolódóan kidolgozott eljárásokkal, melyek a képzései elvégzésével megszerezhető végzettség és szakképzettség, az általa kiadott diplomák minőségét garantálják. A minőség folyamatos javítása érdekében stratégia kidolgozása és megvalósítása szükséges. A minőségügyi tevékenységekbe be kell vonni a hallgatókat és a további érdekelti köröket. E dokumentumoknak nyilvánosaknak kell lenniük.
Az e sztenderdre vonatkozó irányelvek közül kiemelhető, hogy a minőségpolitika egyebek között írja le
a belső minőségbiztosítási szervezetet,
a különböző felelősségek egyértelmű meghatározását,
a megvalósítás, felülvizsgálat és pontosítás mikéntjét.
1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése
Az intézmény formális belső mechanizmusokkal rendelkezzék képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésükre vonatkozóan.
A vonatkozó irányelvek közül:
a program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek meghatározása (kompetenciák!),
a különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása (székhelyen kívüli, távoktatási képzések!),
rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról.
1.3 A hallgatók értékelése
A hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjék.
A vonatkozó irányelvek közül:
az értékelések a program által kitűzött célok és kimeneti eredmények elérését mérjék,
ahol lehet, ne csak egy vizsgáztató értékítéletére támaszkodjanak,
pontosságukat adminisztratív ellenőrző vizsgálatok támasszák alá.
1.4 Az oktatók minőségének biztosítása
Az intézmény rendelkezzen belső mechanizmusokkal az oktatók minőségének és kompetens voltának biztosítására. Ezen mechanizmusokat a külső értékelések során is vizsgálni kell.
A vonatkozó irányelvek közül:
az oktatók rendelkezzenek a megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal,
legyenek képesek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolások kezelésére, teljesítményük ezek alapján való javítására,
az intézmény biztosítsa továbbképzésük lehetőségét,
s rendelkezzék eszközökkel a bizonyíthatóan nem megfelelő oktatók eltávolítására.
1.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások
Minden képzési program esetében álljanak rendelkezésre megfelelő eszközök a tanulás támogatására, biztosítottak legyenek a hallgatók által elvárható hallgatói szolgáltatások.
A vonatkozó irányelvek közül:
mind a fizikai, mind a szellemi- és humán szolgáltatásokat biztosítani kell,
ezek kialakításakor vegyék figyelembe a hallgatói (vissza)jelzéseket,
az intézmény rendszeresen vizsgálja felül és folyamatosan javítsa e szolgáltatások minőségét.
1.6 Belső információs rendszer
Az intézmény gondoskodjék a képzési programjainak (és egyéb tevékenységeinek) hatékony működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról.
Az információk terjedjenek ki egyebek között:
a hallgatók előrehaladására és teljesítményükre,
a képzési programokkal, stb. való megelégedettségükre,
a munkaerőpiaci alkalmazhatóságukra,
az oktatói teljesítményekre,
az intézmény kulcsfontosságú teljesítménymutatóira,
más hazai és külföldi intézményekkel való összehasonlításokra.
1.7 Nyilvánosság
Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és információkat képzési programjairól.
2. Sztenderdek és irányelvek a külső értékelések számára
2.1 A belső minőségbiztosítás eredményeinek figyelembe vétele
A külső minőségbiztosítási értékelések vegyék figyelembe az intézményi belső minőségbiztosítás eredményeit.
Ha a belső minőségbiztosítási rendszer jól működik, hatásos, akkor a külső minőségértékelés egyszerűbb lehet, mind az intézmény, mind a külső értékelők részéről kevesebb erőfeszítést igényel.
2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása
Először a külső minőségbiztosítás céljait kell meghatározni, minden érintett bevonásával, a felsőoktatási intézményeket is beleértve. A célokat az alkalmazott eljárásokkal együtt nyilvánosságra kell hozni.
A módszerek és eljárások véglegesítése előtt előzetes hatásvizsgálatot célszerű végezni azok megfelelőségéről.
2.3 Döntési kritériumok
Amennyiben a külső értékelés formális döntéseket eredményez, ezeknek előzetesen megállapított és közzétett, s konzisztens módon alkalmazott kritériumokon kell alapulniuk.
Az értékelési eredményeknek a feltárt tényeken kell alapulniuk, a külső értékelési ügynökségeknek biztosítaniuk kell az eredmények megbízhatóságát.
2.4 A folyamatok célnak való megfelelése
A külső értékelési folyamatokat úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek az értékelés kitűzött céljainak.
A nemzetközi gyakorlatban már jól bevált elemek közül:
a szakértők rendelkezzenek a szükséges szakterületi és minőségértékelési kompetenciával,
biztosítani kell a szakértők konkrét feladatra való megfelelő felkészítését,
a szakértők között lehetőleg legyenek külföldiek is,
a hallgatók is vegyenek részt a külső értékelésekben,
az önértékelés / helyszíni látogatás / jelentés tervezet / közzétett jelentés / követő tevékenység értékelési modell alkalmazása.
2.5 Értékelési jelentések
Az értékelési jelentéseket közzé kell tenni, s ügyelni kell közérthetőségükre. A döntések, fő megállapítások és javaslatok legyenek a jelentésben könnyen megtalálhatók.
A jelentésnek legyen mind leíró, mind elemző része, melyekre a következtetések, javaslatok épülnek. A jelentéseknek tartalmazniuk kell a megértésükhöz szükséges háttér információkat is. Közzétételük minden érdeklődő számára könnyen elérhető formában történjék, s olvasóiknak és felhasználóiknak legyen módjuk a jelentés használhatóságának kommentálására.
2.6 Követési eljárások
Ha az értékelések a jövőre vonatkozó javaslatokat is megfogalmazhatnak, vagy intézkedési terv készítését írhatják elő, akkor a külső értékelési folyamatnak előzetesen meghatározott és konzisztens módon alkalmazott követési eljárást is kell tartalmazniuk.
A szervezett követési eljárások alkalmazásának célja az, hogy a minőség javítása érdekében szükséges intézkedések kialakításra és végrehajtásra kerüljenek.
2.7 Értékelési ciklusok
Az intézmények és programok külső minőségértékelése ismétlődő, periodikus legyen. A ciklus hossza és a mindenkori eljárások világosan meghatározottak és előzetesen közzétettek legyenek.
Az értékelési vizsgálatok mérjék fel az előző értékelés óta történt változásokat is.
2.8 Rendszerszintű elemzések
A minőségbiztosítási ügynökségek időről időre készítsenek átfogó, összefoglaló jelentéseket, melyben az értékelések általános és fontos tapasztalatait összefoglalják és elemzik.
Ezek az elemzések az egyedi értékelési vizsgálatokból az egyes képzési területekre, vagy az adott ország teljes felsőoktatási rendszerére vonatkozó általánosítható tapasztalatokra terjedjenek ki, mutassák be a jó gyakorlat elemeit, s a minőségi problémákat is. Mindez nemcsak a minőség javítását, de az oktatáspolitikai koncepciók és fejlesztések kialakítását is támogatják. A minőségbiztosítási ügynökségek lehetőség szerint végezzenek szakterületükön kutatási és fejlesztési tevékenységet is.
3.Sztenderdek és irányelvek a külső minőségbiztosítási ügynökségek számára
3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatainak figyelembe vétele
Az ügynökségek külső minőségbiztosítása során figyelemmel kell lenni a külső minőségbiztosítási sztenderdekre és irányelvekre.
A professzionális és megbízható minőségbiztosítási ügynökségek működésének alapját az előző és a jelen fejezetben leírt sztenderdek és irányelvek alkotják.
3.2 Hivatalos státusz
A minőségbiztosítási ügynökség legyen az Európai Felsőoktatási Térségben működő illetékes hatóság által hivatalosan elismerve mint külső minőségbiztosításért felelős szervezet, s működésének legyen meg a jogi alapja.
3.3 Tevékenység
Az ügynökség folytasson rendszeres intézményi vagy programszintű külső minőségbiztosítási tevékenységet.
Ez lehet értékelés, áttekintő vizsgálat, minőségügyi audit, felmérés, akkreditáció, mely az ügynökség alaptevékenységei közé tartozik.
3.4 Erőforrások
Az ügynökség rendelkezzék a tevékenysége hatásos és hatékony ellátásához szükséges személyi és anyagi erőforrásokkal, megfelelő lehetőséget biztosítva működésének fejlesztéséhez is.
3.5 Küldetésnyilatkozat
Az ügynökség nyilvánosan elérhető dokumentumban fogalmazza meg tevékenységének általános és konkrét céljait.
E dokumentum tartalmazza az ügynökség működésének szélesebb kulturális és történeti kontextusát, valamint a felsőoktatás többi érintettjével kialakított munkamegosztást is. Az ügynökség mutassa be, hogy céljainak eléréséhez szisztematikus megközelítést alkalmaz. A küldetésnyilatkozat alapján az ügynökség készítsen stratégiai megvalósítási tervet.
3.6 Függetlenség
Az ügynökség legyen kizárólagosan felelős saját tevékenységéért. Az értékelési jelentések következtetéseit és javaslatait harmadik fél, azaz a felsőoktatási intézmények, minisztériumok, vagy további érintettek ne befolyásolhassák.
A függetlenség egyes elemei:
az intézményektől és kormányoktól való függetlenséget hivatalos dokumentumok garantálják (pl. jogszabály),
a módszerek és eljárások megválasztása, a szakértők kijelölése, s az értékelések eredményeinek meghatározása autonóm és független módon történjék, bármifajta intézményi, kormányzati, vagy egyéb politikai befolyástól mentesen,
a vizsgálatok során ki kell kérni az érintettek, különösen a hallgatók véleményét, de a külső minőségbiztosítási folyamatok végső eredményei az ügynökség felelősségi körébe tartozzanak.
3.7 Kritériumok és eljárások
Az ügynökség által alkalmazott folyamatok, követelmények és eljárások legyenek előzetesen meghatározva és közzétéve, s lehetőleg tartalmazzák a következőket:
a vizsgált intézmény, program által végzett önértékelés,
külső szakértői csoport általi értékelés, szükség szerint hallgatói tag(okk)al és helyszíni látogatással,
az értékelési jelentés közzététele, benne döntésekkel (határozatokkal), javaslatokkal,
követési eljárás a jelentés javaslatainak nyomán történt intézkedések, változások vizsgálatára.
Az ügynökség további eljárásokat is kialakíthat egyes tevékenységei számára. Ügyelni az értékelési következtetések és döntések konzisztens voltára, akkor is, ha különböző szakértői csoportok hozzák meg (készítik elő) őket. A formális következményekkel járó döntések esetén az ügynökség biztosítson fellebbezési lehetőséget. Ennek pontos formája az adott ügynökség működésének alapdokumentuma fényében alakítható ki.
3.8 Elszámoltathatóság
Az ügynökség rendelkezzék saját elszámoltathatóságára vonatkozó eljárásokkal.
Ezek tartalmazzák a következőket (is):
1.Az ügynökség honlapján közzétett minőségpolitikai (belső minőségbiztosítási) dokumentum.
2.Dokumentáció, mely bemutatja, hogy az ügynökség
folyamatai és eredményei összhangban vannak küldetésével és céljaival,
összeférhetetlenségi szabályokkal rendelkezik, melyeket következetesen alkalmaz,
működésének javítása érdekében belső minőségbiztosítási folyamatokkal rendelkezik, melyeknek része a belső és a külső visszacsatolási mechanizmus (vélemények gyűjtése az alkalmazottaktól és a szakértőktől, valamint a vizsgált intézményektől), továbbá az e véleményekre reagáló belső intézkedési mechanizmus.
3.Az ügynökség tevékenységének legalább ötévente kötelezően végrehajtandó külső szakértői értékelése (lehetőleg külföldi szakértők bevonásával).
Mi a minőségirányítás?
A minőségirányítás nemzetközi meghatározása szerint "..az a része az átfogó vezetési funkciónak, mely kialakítja és megvalósítja a minőségügyi politikát. Másképp fogalmazva, a minőségirányítás szisztematikus módon garantálja azt, hogy a tevékenységek az előzetes tervek szerint történjenek, és eképpen lényegében két részből áll: mit tegyen a szervezet és hogyan tegye azt.
Ebből az egyszerű megközelítésből következik, hogy a szervezetnek mindig készen kell állnia javulásra és értékarányosabb munkára kell törekednie. Következménye az is, hogy az alkalmazottaknak az ügyfelekkel kapcsolatokat kell kiépíteniük és javítaniuk kell azokat.
A minőséget elkötelezett és motivált emberekkel érjük el, akiket a lehetőségeket megteremtő irányítási környezet segít: maga a minőségirányítási rendszer. A minőségirányítás az emberek és a rendszerek hosszú távú és holisztikus megközelítése, ami a minőségügyet a szervezetszintű stratégiához köti.
A minőségirányítási rendszer a minőségirányítás megvalósításának az eszköze. Magában foglalja a minőség megvalósításában alkalmazott szervezeti struktúrát, felelősségeket, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.
A szervezeteknek szervezeti követelményeik, kultúrájuk és ügyfeleik ismeretében kell felépíteniük minőségirányítási rendszereiket. Ez a folyamat a felső vezetéstől származó minőségügyi kezdeményezéssel kezdődik, amely kijelöli a prioritásokat, a kezdeti célokat és felelősségi köröket rendel a minőségirányítási rendszer meghatározásához és kialakításához. Azok, akik felelősek a minőségirányítási rendszer megvalósításáért, meghatározzák a szükséges erőforrásokat és a célok eléréséhez vezető folyamatokat. A minőségügyre vonatkozó figyelem felkeltését a teljes személyzet számára tartott szemináriumokkal és képzési programokkal erősítik.
Amennyiben a minőségirányítási rendszer már felépült, a figyelem középpontja az értékelés és a javítás felé mozdul el. Egy minőségirányítási rendszer végső célja olyan szervezet kialakítása, amely elkötelezett a szervezet minden szempontból történő folyamatos javítására, beleértve ebbe a szolgáltatásokat, eljárásokat és folyamatokat.
A minőséget az emberek munkájukkal érik el, amelynek során rendszereket, információkat, eszközöket és technikákat használnak fel az ügyfelek (vevők) elvárásainak megfelelő és a szervezeti célkitűzéseket elérő minőségi szolgáltatások nyújtására. A minőség olyan elérhető, mérhető és költségtakarékos cél, amelyet be lehet vezetni egy szervezetbe feltéve, hogy a fogalmak megértése és az elkötelezettség a szervezetben rendelkezésre áll.
A csúcsszolgálatban alapvetően fontos a minőség és az ügyfelek elégedettsége. Az ügyfél elégedettségének a kivívása igényli azt, hogy felmérésre kerüljenek az ügyfelek és a szervezet igényei, ami a szolgáltatások előre megszabott időbeni nyújtásához vezet.
Az olyan szervezetek, amelyek minőségügyi kezdeményezéssel élnek, általában törekednek az ügyfelek elégedettségének elérése és keresik az adminisztratív, technikai és működtetési költségek csökkentésének módjait. Ennek eredményeképpen költségcsökkentés az alábbiakból származhat:
kevesebb javításból, a pazarlás elkerüléséből,
a javítást szolgáló erőforrások jobb kiosztásából,
a beszállítók és tanácsadók javuló értékeléséből és ellenőrzéséből,
a működési költségek csökkentéséből,
hatékonyabb tervezésből, fejlesztésből és működtetésből,
a szolgáltatások, terv szerinti és becslés szerinti költségeken
Összefoglalásképpen, a minőségirányítás az értékarányosság és az ügyfelek elégedettsége elérésének az eszköze. A minőségirányítás ezt olyan módon éri el, hogy biztosítékként szolgál a hibák elkövetésével szemben és csökkenti a pazarlásból és javításból származó költségeket. A figyelmet a teljesítmény folyamatos javítására fordítja azáltal, hogy a dolgozóknak lehetővé teszi, hogy együtt dolgozzanak a szervezet jobbításáért és felismerjék, hogy az ügyfelek elégedettsége és a szervezeti célkitűzések egymástól elválaszthatatlanok.
A minőségirányítás az ügyfelek számára bizonyosságot ad, hogy a szervezet képes lesz ígéreteinek teljesítésére és olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek konzisztensen kielégítik követelményeiket.
A minőségirányítási rendszer bevezetése
Hiába gondolja magáról egy intézmény, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújt, a valóságban a minőség foka attól függ, hogy milyen mértékben képesek a vevő igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtani.
A szolgáltatások minőségének felmérése során az ügyfelek mind szubjektív, mind összehasonlító elemzéseket alkalmaznak. A szubjektív elemzés általában pontatlan, gyakran a "megfigyelő szempontját" képviseli. Ahhoz, hogy alkalmasak legyenek az összehasonlító elemzésre, tehát hogy dönteni tudjanak arról, hogy a szolgáltatás "alkalmas-e rendeltetésének betöltésére", a szolgáltatás jellegzetességeinek pontos, objektív meghatározására és a hozzájuk tartozó minőségi kritériumok meghatározására van szükség.
Az ügyfél igényeinek pontos azonosítása ezért alapvető követelmény, mert a szolgáltatásoknak az ügyfél igényeit kell kielégíteniük. Az ügyfelek igényeit a szolgáltatás jellegzetességeire, jellemzőire, illetve a hozzájuk tartozó kritériumokra kell lefordítani. Ezek a kritériumok teszik lehetővé a szervezet számára, hogy szükséges mértékű minőséget tervezzen meg és nyújtson szolgáltatásaiban.
1. vevőközpontú szervezet
megérteni, közzétenni a jelenlegi és jövőbeni igényeket, a megelégedettséget figyelemmel kísérni, kapcsolatokat irányítani
2. vezetési kultúra
a szervezet céljának és irányultságának meghatározása, belső környezet, amelyben mindenkit teljesen bevonnak – példamutatás, világos jövőkép, erőforrás biztosítás, kihívások, célok felállítása
3. a munkatársa bevonása
tökéletesítési lehetőségek aktív keresése, elégedettség a munkával
4. folyamatszemléletű megközelítés
a bemenetek és kimenetek azonosítása és mérése, a folyamat és a szervezet funkcióinak összekapcsolása, világos felelősségek és elszámolhatóság a folyamatirányításban
5. rendszerszemléletű irányítás
egymással összefüggő folyamatok azonosítása, megértése és szabályozása rendszerként
6. folyamatos továbbfejlesztés
termékek/szolgáltatások és a rendszer fejlesztése, megfelelő képzés mindenkinek, elismerés
7. tények alapján történő döntéshozatal
mérések végrehajtása, és adatgyűjtés, az adatok elérhetősége, megbízhatósága, elemzés
8. kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok
a kulcs a szállítók azonosítása, kiválasztása, nyílt kommunikáció, közös továbbfejlesztés
A szervezet számára a kihívást jelentő feladat a hibák és veszteségek elkerülése, illetve a gazdasági ráfordítások szempontjából optimális módosítások megvalósítása.
A minőségügyi irányelvek és célkitűzések megvalósítása érdekében a szervezetnek olyan szervezeti struktúrát kell kialakítania, amelyben megfelelő irányítási és felügyeleti szintek funkcionálnak. Ezzel lényegében véve létrehozzák a minőségirányítás rendszerét.
A minőség kultúrája
A kultúra a gondolkodás, a viselkedés stb. oktatás és képzés által történő folyamatos javítását jelenti. A minőség kultúrája arra irányul, hogy a hozzáállás és viselkedés javításával a tevékenységek hatékonyságában történjen folyamatos javulás. Azt kell célul kitűzni, hogy a szervezet minden dolgozója osztozzon egy minőségi személetmódban.
A minőség kultúrája segíthet abban, hogy egy intézményben olyan környezet jöjjön létre, amely elősegíti a teljesítmény növekedését és a minőség javítását célzó változtatások irányítását. Amennyiben a minőség kultúrája nem megfelelő, akkor a szervezet működése ellen hathat, gátakat emelve a stratégiai célok megvalósításának útjába. Ilyen gát lehet például a változtatásokkal szembeni ellenállás, illetve a feladatokkal való azonosulás hiánya.
A minőségirányítási rendszer kialakításakor ezért tekintettel kell lenni
a szervezet saját kultúrájára (véleményekre, normákra és értékekre),
az egyes szervezeti részek kultúrájára (pl. szakmai csoportokban előforduló vélemények, normák és értékek),
az egyes egyének kultúrájára (hozzáállás, vélemény, értékek és normák).
A minőségirányítási rendszer megvalósításához, illetve az ügyfél elvárásainak teljesítéséhez alapvetően fontos, hogy a minőséggel szembeni elkötelezettség a szervezet minden szervezeti, illetve funkcionális egységét általánosan jellemezze.
Az elkötelezettség az elvégzendő feladatok megértésén és a szervezet általános célkitűzéseihez való kapcsolódásuk ismeretén alapszik. Minden munkatársnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen előnyök járnak a teljesítményre vonatkozó célkitűzések elérésével, illetve milyen hátrányokat okozhatnak, ha kifogásolható módon dolgoznak. A minőséggel kapcsolatos gondolatokat folyamatosan, széles körben érdemes terjeszteni, nem elegendő csak egyéni munkaértékelésekre szorítkozni. Minden munkatársat tájékoztatni kell a minőségi problémák kihatásáról
az aktuális költségekre,
a gazdasági ráfordításokra,
a szervezet hírnevére, illetve szakmai becsületére,
az ügyfelek megelégedettségére.
A siker érdekében fontos, hogy a vezetés a teljes személyzetnek bizonyságot adjon a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos elkötelezettségéről, mégpedig aktív közreműködéssel és a minőség érdekében szükséges módosítások, javítások folyamatos keresésével.
Minőségjavítás alatt a szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek hatékonyabbá, jobbá tétele érdekében végzett akciót vagy folyamatot értjük.
A minőségjavítás programja korábban a krónikus problémák elhárításával foglalkozó tevékenységet jelentette. A helyes nézet, illetve gyakorlat viszont az, hogy a minőségjavítást fokozatosan módosító, javító lépések sorozatának kell tekinteni, amelyek mindig valamilyen jól - objektív vizsgálatokkal - meghatározott állapothoz viszonyítanak.
A vevő és a szolgáltató közötti határfelület minden szervezetben számos formában létezik: szervezeti egységek, szakterületek között, illetve irányítás és végrehajtók között. Függetlenül attól, hogy a szervezet szempontjából az ügyfél külső vagy belső, a határfelületeken a kezdeti igénytől a végső teljesítésig átadások sorozata valósulhat meg.
Az átadások ilyen sorozata a szervezet számos szakterületét érintheti a feladat elvégzése folyamán. Az elsődleges cél a folyamat olyan módon történő végrehajtása, ami biztosítja, hogy a szolgáltatás a leghatékonyabban, a legkisebb ráfordítással és a lehető legkisebb kockázattal valósuljon meg. E követelmény megvalósulása érdekében a folyamat kapcsolódási, csatlakozási pontjait egyértelműen meg kell határozni.
Már a folyamat közbenső határfelületeinek definiálása is hozzájárul a hibák csökkentéséhez, hiszen a veszteség és a késedelem gyakran az egyes határfelületeken jelentkező hibás bemenetek és kimenetek következtében áll elő.
Folyamat alatt a tevékenységek egy olyan sorozatát értjük, amelynek során jól meghatározott bemeneteknek terv szerinti kimenetekké való átalakítása történik meg.
A folyamatirányítás feladata az, hogy megelőzze a hibáknak a folyamat közben történő megjelenését, illetve a szolgáltatásokban való előfordulását. A folyamatirányítás célja az, hogy a figyelmet a bemenetek azonosítására, a folyamatokra, a kimenetekre, továbbá a szükséges felügyeletre és ellenőrzésekre összpontosítsa. Az irányítás eredményeképpen a szolgáltatás az előre meghatározott, elvárt módon történik meg. A folyamat működésének javítása érdekében rendszeresen vizsgálni kell lefolyását, paramétereit.
Csak olyan tevékenységeket, illetve eljárásokat érdemes a folyamatba beiktatni, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a szolgáltatás megvalósulásához. A minőségi jellemzőket rendszeresen, a szolgáltatás létrehozásának meghatározott időpontjaiban kell felügyelni.
Ha egy szervezet meg szeretne felelni az ISO 9001-nek, akkor meg kell határoznia a minőségi célkitűzéseit. A gyakorlatban, mivel a szervezet szolgáltatásainak minőségére hatással lévő célkitűzések az egész szervezetet áthatják, a minőségi célkitűzések kifejeződnek a szervezet minden egyes szintjén és tevékenységeinek teljes spektrumában.
A hibák költségei
Belső hibák költségei: a megadott követelmények el nem éréséből adódó olyan költségek, amelyek észlelése azelőtt megtörténik, mielőtt a szolgáltatás érintené a ügyfelet. Ide tartozik a javítás és a feleslegesen felhasznált erőforrások költsége.
Külső hibák költségei: a megadott követelmények el nem éréséből adódó olyan költségek, amelyek észlelése akkor történik meg, amikor a szolgáltatás már érinti az ügyfél tulajdonába. Ide tartozik a javítás és az ügyfél panaszaival való foglalkozás költsége. De beletartoznak az olyan veszteségek is, amelyek nem nagyon fejezhetők ki pénzben, pl. az ügyfél jóindulatának elvesztése és a hírnév romlása.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a hibák költségei magasak, akkor a megelőzésre fordított kis befektetés jelentős megtakarítást eredményez. Ahogy csökken a hibák költsége, a további megtakarítások eléréséhez szükséges megelőzés egyre többe kerül.
Az ember a legnagyobb érték a szervezetben. Az emberi teljesítmény alapvető fontosságú a szervezet által megkövetelt minőségi szint eléréséhez. A minőségügyi továbbképzés ennek az "értéknek" a növelését segíti elő azáltal, hogy biztosítja a szervezet számára a lehető legjobb teljesítményszintet. A képzés ezért kulcsfontosságú a szervezet minőségjavításra vonatkozó általános stratégiájában.
A minőségügyi továbbképzés jelentős szerepet játszik abban, hogy a figyelem ráirányuljon a minőséggel összefüggő kérdésekre, valamint a szervezet olyan irányú átformálásában, hogy a minőségügyi kezdeményezések megfelelő támogatást kapjanak.
A képzésre feltétlenül szükség van a minőségirányítási rendszer megvalósítása során, de az után is egészen addig, amíg a szervezet használja a minőségirányítási rendszert. A képzést folyamatosan igazítani kell a szervezet gazdálkodási, illetve tevékenységével kapcsolatos céljaihoz és szükségleteihez.
Minőség eléréséhez az szükséges, hogy az emberek munkájuk során együttműködjenek elfogadott célkitűzéseket követve és olyan módszereket alkalmazva, amelyek a minőségügyi szabványokat rendező elvként használják. Ha egy hatásos minőségirányítási rendszert szeretnénk bevezetni és fenntartani, feltétlenül szükséges, hogy a dolgozók higgyenek abban, amit csinálnak. Máskülönben a benne rejlő hasznot csak részlegesen lehet elérni és a minőségügyi kezdeményezés könnyen el is bukhat.
Minőséget képzett és motivált emberek hoznak létre. Hogy az emberek képesek legyenek hozni a kívánt minőségi szintet, a szervezetnek olyan folyamatos képzési programot kell kialakítania, amelynek segítségével elsajátíthatók és elmélyíthetők azok a képességek, ismeretek és személyes jellemvonások, amelyek elengedhetetlenek a szervezet és ügyfelei - jelenlegi, illetve jövőbeni - igényeinek teljesítéséhez. Ezen felül képzés biztosítása kötelező minden olyan minőségirányítási rendszernél, amely az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványnak való megfelelésre törekszik.
A képzésnek a szervezet minden alkalmazottja esetében tartalmaznia kell:
a szervezet stratégiai szintű minőségi céljainak ismertetését,
a minőségjavítás szükségességének indoklását, valamint egyéni és csoportos hasznának kimutatását,
közös nyelv kialakítását minőségügyi kérdések megvitatására,
azoknak a szervezeti kereteknek és működési folyamatoknak a meghatározását, amelyekben a minőségjavítás megvalósul,
a felelősségek meghatározását,
a minőségi munkavégzéshez szükséges eszközök és módszerek ismertetését.
A minőségügyi továbbképzés a minőségirányítási rendszer működésében nyújt segítséget azáltal, hogy biztosítja a szervezet számára, hogy alkalmazottai a lehető legjobb teljesítményt és termelékenységet nyújtsák, ilyen módon képessé téve a szervezetet arra, hogy hozzá tudjon járulni az egész szervezet minőségügyi célkitűzéseinek teljesítéséhez. A minőségügyi továbbképzés több szerepet is betölt a minőségirányítási rendszerben:
elősegíti a minőségügyi kezdeményezés elindítását a minőségirányítási rendszer megvalósítása előtt,
elősegíti a minőségirányítási rendszer megvalósítását azáltal, hogy ráirányítja a figyelmet a minőséggel kapcsolatos kérdésekre, mint pl. minőségügyi elvek és szervezet, kapcsolattartás az ügyfelekkel, az ISO 9001 és minőségügyi költségfigyelés,
fejleszti az alkalmazottak - így az egész szervezet - képességeit olyan csoportépítő tanfolyamok révén, mint pl. a csoportmunka, csoportvezetés, előadói készségek, kommunikációs és oktatói készségek,
fejleszti az alkalmazottak egyéni képességeit problémamegoldó és döntés-előkészítő tanfolyamok segítségével, amelyek ismertetik pl.: a különböző statisztikai módszereket, a minőségi köröket, a hibaelemzést, valamint a megbízhatósági módszereket is.
A minőségügyi továbbképzés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a minőségre, valamint hogy képzési programokat biztosítson a vezetőség és az alkalmazottak teljesítményének javítására. A minőségügyi szemléletformálás célja a vezetőség és az alkalmazottak ösztönzése arra, hogy részt vegyenek a minőségirányítási rendszer kifejlesztésében és támogassák a folyamatos fejlődés iránti igényt.
A minőségügyi szemléletformálás és a minőségügyi továbbképzés egyaránt arra szolgál, hogy olyan környezet kialakulását segítse elő, amely:
ráirányítja a figyelmet az ügyfelek elégedettségének fontosságára,
lehetővé teszi a dolgozók - és rajtuk keresztül a szervezet - számára a teljesítmény javítását azáltal, hogy olyan kultúrát teremt, amely a kiemelkedést, a megújulást és a csoportmunkát helyezi előtérbe,
a vezetői rátermettségre, a munkakörök gazdagítására és a teljesítménynövelésre irányuló képzésen keresztül képessé teszi az embereket arra, hogy eredményesebben dolgozhassanak a szervezet céljai érdekében,
minden szinten ösztönzi az őszinte és nyílt kommunikációt, valamint a bizalom kialakulását a munkatársak között.
A minőségügyi továbbképzésre nem úgy kell gondolnunk, mint valamilyen akadémiai jellegű oktatásra. Sok esetben fejlesztési és technikai képzésre is szükség van. A minőségügyi továbbképzés egy olyan rugalmas és fogékony erőforrásbázis kialakítását célozza, amelynek segítségével a szervezet jelenlegi és a jövőbeli célkitűzései elérhetők lesznek.
A cél lehetővé tenni, hogy a vezetők és az alkalmazottak:
ismerjék és értsék azokat a jogszabályokat, szabványokat, amelyeket használniuk kell,
tudják, melyik folyamatot miért kell elvégezniük,
képesek legyenek végrehajtani és továbbfejleszteni a folyamatokat,
gyakorlati tapasztalatokat gyűjtsenek a folyamatok végrehajtása során,
képesek legyenek a folyamatok közben felmerülő problémák megoldására,
felelősek és számon kérhetők legyenek munkájuk eredményéért.
Dokumentációs rendszer kialakítása:
A minőségirányítási rendszer bevezetése a minőségirányítás dokumentációs rendszer kialakításával indul.
Minőségirányítási kézikönyv:
A minőségirányítási kézikönyv kialakítása során alapszabályként elmondható, hogy a kézikönyvnek ki kell térni
az összes szabványkövetelményre, (azokra választ kell adni),
a minőségirányítási rendszer hatálya alá vont tevékenységek, szervezeti egységek rövid ismertetésére, azonosítására,
a működés alapjainak megfogalmazására,
a működési folyamatok azonosítására.
A minőségügyi kézikönyv a dolgozók és gyakran a vevő tájékoztatását célozza a vezetőség minőségre vonatkozó politikájáról és céljairól. Nagy általánosságban tartalmazza, hogy mit tesznek a minőségirányítási rendszer érdekében.
Működési Rend
A minőségirányítási rendszerben a folyamatszabályozások (Működési Rend) a dolgozók számára utasítások általános megfogalmazása arról, hogy a minőségirányítási kézikönyvében megfogalmazott minőségpolitikát és célokat hogyan kell megvalósítani, illetve elérni. Ez bizalmas szervezeti anyag. A folyamatleírások együttesen határozzák meg a szervezet működését a szerződéskötéstől kezdve egészen a szolgáltatás teljesítéséig.
Munkautasítások, munkaköri leírások:
A munkautasítások, munkaköri leírások az egyes tevékenységek végrehajtásának részletes leírása és a szolgáltatás elfogadhatósági szintjének meghatározása. Ezen dokumentumok rendszerint nem kézikönyv formájában készülnek el.
Formanyomtatványok, nyilvántartások, feljegyzések:
A szervezet dokumentációjának ez a kategóriája azt mutatja be, hogy a nyújtott szolgáltatást a meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtották, a minőségirányítási rendszer hatékonyságának bizonyítékai. Ez a dokumentációs szint általában laza szerkezetű és tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek szükségesek a többi szint támogatásához és ahhoz, hogy bemutassák a szervezet céljainak elérését.
A dokumentációs rendszer kialakításánál a belső szakértői csapat működött közre. A munkautasítások és egyéb bizonylatok elkészítésénél a meglévő dokumentációs és nyilvántartási rendszer átalakításával és továbbfejlesztésével teljesítettjük ki a dokumentációs rendszert.
A dokumentációs rendszer kialakítása első fázisában készül el a minőségpolitika
A minőségügyi rendszerben elengedhetetlen feltétel, hogy a szervezetnek legyen minőségpolitikája. Ez azért fontos, mert ebben a vezetőség elkötelezi magát a benne megjelölt minőségügyi célok elérésére, és ezáltal kifejezésre juttatja, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedéseket komolyan veszi és elvárja, hogy ehhez kellő támogatást kapjon minden munkatársától.
Minőségközpontú kultúra
A minőségügyi kezdeményezések a teljesítmény javítását célozzák, ezért a szervezet viselkedésmódjának és értékrendjének, azaz a szervezeti kultúrának a változását igénylik.
Egy kultúrája olyan rendszerként működik, amelyben az idők során bekövetkező események bizonyos hozzáállásokat, szabályokat és értékeket alakítanak ki. Ezek megváltoztatják a vezetőség stílusát és a szervezet viselkedésmódját és ezáltal a teljesítmény javulásához vezetnek.
A minőségközpontú kultúra hiánya hátráltathat egy szervezetet azzal, hogy működése elé olyan akadályokat gördít, amelyek meggátolják a stratégiai célok elérését. Ilyen akadály lehet például a változással szembeni ellenállás vagy az elkötelezettség hiánya.
Mindenfajta minőségügyi képzést ezért a szervezet adott kultúrájának figyelembe-vételével kell megtervezni, és a minőségügyi kezdeményezés sikeréhez változásokra van szükség a szervezet viselkedésmódját illetően is.
Ezen túlmenően a változások elengedhetetlenek ahhoz is, hogy a képzés maradandó hatású legyen. Vagyis, hogy a képzés hatása ne vesszen el, amikor a frissen képzett dolgozók visszatérnek eredeti munkakörnyezetükbe.
Mindezek érdekében a következő változások szükségesek:
be kell vonni az embereket a változásokba úgy, hogy "magukénak érezzék" az értékeket és a szabályokat, valamint minden szervezeti, illetve rendszereljárást és folyamatot, amelyben érintettek;
a vezetői példamutatáson és példákon keresztül olyan viselkedési szabályokat kell kialakítani, amelyek jobban elősegítik a szervezet eredményességét;
a vezetőknek elkötelezettekké kell válniuk a minőségügy elvei iránt.
A minőségközpontú kultúrára való áttéréshez a következők szükségesek:
olyan hozzáállások, meggyőződések, szabályok és értékek kialakítása, amelyek egybevágnak a szervezet rendeltetésével és célkitűzéseivel;
a változások előmozdítása olyan légkör, vezetői stílus és viselkedésmód érdekében, amely jó irányban segíti a szervezetet célkitűzéseinek elérésében;
megőrzése és megerősítése mindannak, ami jó és működőképes a jelenlegi kultúrában;
a változáshoz való sikeres alkalmazkodás körülményeinek biztosítása;
a szervezet rendszereiben, eljárásaiban és munkamódszereiben végrehajtandó változtatások elfogadtatása;
az alkalmazottak elkötelezettségének fokozása a szervezet rendeltetése, stratégiája és értékei iránt;
továbbá a szervezeti folyamatokba történő egyéb beavatkozások kialakítása és megvalósítása, amelyek a minőségügyi kezdeményezést olyan területeken támogatják, mint pl. a szervezeti felépítés, munkakörtervezés, teljesítményirányítás, jutalmazás, emberi erőforrás-fejlesztés, kommunikációs rendszerek, közreműködési eljárások, vagy teljesítményjavítás.
Ha egy szervezet felméri, hogy alkalmazottainak milyen ismeretekkel és képességekkel kell rendelkezniük, dönthet úgy, hogy bizonyos szakképzési mechanizmusok kötelezőek legyenek. Ebben az esetben a jelenlegi stratégiát meg kell vizsgálni és az ilyen követelmények hatását a jövőbeli képzési programokra számításba kell venni a stratégia kialakításánál.
A jól működő minőségirányítás rendszerben meg lehet nyugtatni a munkatársakat, hogy nem kell többet dolgozniuk a minőségirányítás rendszerben, mint amennyit a rendszer bevezetése előtt dolgoztak, de ezt a munkát szervezettebb körülmények között végezhetik, aminek következtében nő a hatékonyság, kevesebb lesz a hibajavító, helyesbítő tevékenység és ez maga után vonja, hogy hosszabb távon is biztos lesz a munkahelyük.
Ellenőrzi: a Kar vezetése, az egyetemi belső auditor és egy külső auditáló, tanúsító cég /DEKRA/.
1. A tanszéki munkatársak munkaköri leírásának felülvizsgálata. A minőségirányítási rendszerben feladatot ellátó kollégák ez irányú tevékenységét a munkaköri leírásban szerepeltetni kell.
2. Ha van azonosítható beszállító, arról nyilvántartást kell vezetni.
3. Nyilvántartásba kell venni az eszközöket, berendezéseket a működőképesség feltüntetésével. Működésképtelenség esetén dokumentálni kell a szükséges intézkedéseket felelős és határidő megjelölésével.
4. A megbeszéléseket, értekezleteket jegyzőkönyv, emlékeztető formájában dokumentálni kell. A dokumentumnak tartalmaznia kell a téma, a feladat, a felelős és a határidő megjelölését.
5. Minden munkatársnak legyen egyéni képzési terve, mely 1 évre szól. Ebben kell szerepeltetni továbbképzéseket, tanfolyamokat, konferencia részvételeket, doktori és egyéb képzéseket. A képzési tervet, - ha szükséges - folyamatosan ki kell egészíteni. A terv megvalósulását a tanszékvezető értékeli és figyelembe veszi a munkatárs minősítésében.
6. A tanszéken - az összes munkatárs által hozzáférhető módon – eseménynaplót kell vezetni, melyben az összes olyan eseményt be kell jegyezni, mely eltérést jelent a normál helyzettől. Ebben meg kell határozni a szükséges helyesbítő intézkedést az eltérés megszüntetésére /felelős és határidő megjelölésével./
7. Külön figyelmet kell fordítani az előrelátható eltérésekre. Ezekre vonatkozóan megelőző intézkedést kell hozni.
8. A tevékenység minőségének fejlesztése céljából minőségcélokat kell megfogalmazni minden oktatási év elején:
- a tanszék működésére vonatkozóan,
- a szak fejlesztésére vonatkozóan.
9. A hallgatói észrevételek, vélemények kinyilvánítására folyamatos lehetőséget kell biztosítani minden tanszéken. Minden beérkezett véleménnyel foglalkozni kell – a név nélküliekkel is. Ezeket értékelni kell, s ha szükséges, intézkedést kell hozni (helyesbítő, ill. megelőző intézkedéseket) és meg kell határozni a feladat felelősét és határidejét. A nem a tanszék kompetenciájába tartozó észrevételeket értelemszerűen a megfelelő helyre /vezetés, HÖK stb./ továbbítani kell. Mindezekről írásos dokumentáció kell, hogy legyen. A vélemények gyűjtése egy a tanszéken a hallgatók által hozzáférhető helyen elhelyezett és jól láthatóan megjelölt doboz felhasználásával történjen, melynek tartalmát folyamatosan figyelni kell.
10. A tanári-oktatói munka minőségértékelése részeként - ahol ez nincs – szükséges a rendszeres óralátogatás bevezetése. A látogató felelős vezető kell, hogy legyen (tanszékvezető, szakfelelős, esetleg valamelyik kari vezető.) A látogatást dokumentálni kell /értékelés, megbeszélés, feladat megjelölés./ A látogatás gyakoriságát a körülmények /pl. hallgatói és egyéb észrevételek/ befolyásolják, de minden oktatónál egy minősítési időszakban legalább egy alkalommal le kell bonyolítani.
11. A tanszék összes munkatársának vezetnie kell a jelenléti ívet. A felsőoktatási törvény értelmében az oktatói besorolásban alkalmazottaknak legalább heti 20 órát az intézményben kell tartózkodniuk.
Óraadó értékelésének kritériumrendszere
A szempontrendszer alapján külön értékelőlapot kell vezetni, amelynek eredményére lehet hozni tanszéki intézkedést. Pl. valahol hibázik az oktató, elküldeni valahova, továbbképzésre, ami már szerepelhet a képzési tervbe.
1. Végzettséggel kapcsolatos követelmények teljesülése – egyetemi végzettség pl.
Ha van speciális tantárgy, akkor speciális továbbképzés lehet szükséges neki, erről igazolás.
2. Szakmai gyakorlati tapasztalat – hogy kell-e, azt a tanszékvezető dönti el, illetve főigazgató
3. „Üzletpolitika” értékelése
Pl. mennyire látogatják az órát, nem látogatják, elalszanak rajta, mennyire versenyképes az oktató.
Szakmai önéletrajzot lehet kérni tőle, amihez tartozhatnak előírások, amiket kitölt. Ebben szerepelhet pl. kikérdezhető referencia.
4. Pontosság, felkészültség, elkötelezettség, tudatosság – egyéni értékmérők.
Ha 10 perc alatt nem derül ki, akkor továbbképzésre szorul, elgondolkodtató. Ide tartozik pl. a figyelemfelhívás, figyelemfenntartás, annak láttatása, hogy mire jó a tárgy, amit oktat.
5. Óraadó óráin milyen részvételi arány van, látogatottsági indexe hogy alakul, életpálya-követésnél mindez hogy mutatkozik meg?
6. Problémakezelő-képesség
7. Meggyőzőképesség
8. Alkalmaz-e befolyásolási technikát?
A válaszadás önkéntes!
Évfolyam:
Szak, tagozat:
Útmutató a kitöltéshez:
Kérjük, hogy a kérdésre adott válasz értékét (a kategória előtti számot) a jobb oldalon elhelyezett, megfelelő négyzetbe szíveskedjen beírni! Adott kérdésre egyetlen, a leginkább jellemző kategóriát írja be a kockába. VÁLASZAIT KÖSZÖNJÜK!
Az egyetemre kerülés körülményei
1.Ön eredetileg is a KE Művészeti Karán kívánt továbbtanulni?
/1/ igen;/3/ nem;
/2/ igen, de más szakon;
2.Miért a Művészeti Kart választotta?
/1/ ide szeretett volna jönni/4/ ezt ajánlották
/2/ ide vették fel/5/ nem tudott mást
/3/ ez volt a legközelebb/6/ egyéb
egyéb:………………………………………………………………………………………………
3.Mi volt a legfontosabb információforrása Karról?
/1/ központi felvételi tájékoztató;/5/ idejárók;
/2/ egyetemi felvételi tájékoztató;/6/ ismerősök;
/3/ hirdetés;/7/ itt végzettek;
/4/ középiskola;/8/ egyéb
egyéb: ………………………………………………………………………………………………
4.Mennyire tartotta fontosnak az intézményválasztásnál a kar hírnevét?
/1/ egyáltalán nem volt fontos;/4/ fontos volt;
/2/ nem annyira volt fontos;/5/ rendkívül fontos volt;
/3/ átlagos;
Az egyetem hírneve
5.Milyen a véleménye jelenleg az egyetem hírnevéről?
/1/ nagyon jó; /2/ jó; /3/ átlagos;/4/ átlag alatti/5/ rossz
6.Milyen irányba változott véleménye – tanulmányai során – az egyetem hírnevét illetően?
/1/ javult;/2/ romlott;/3/ nem változott
8. Az Ön által látogatott kar hírneve az egyetem egészének megítélésénél
/1/ alacsonyabb;/2/ megegyező/3/ magasabb
9. Nevezze meg a kar tevékenységének leggyengébb és legerősebb tulajdonságait!
Leggyengébb: ……………………………………………………………………………………………………
Legerősebb: ………………………………………………………………………………………………………
10. Milyen területen javasolna leginkább változtatásokat?
…………………………………………………………………………………………………………………………
Hallgatói elégedettség az oktatás színvonalával kapcsolatban
11. Kérjük, tegyen x-et az Ön véleményét leginkább tükröző helyre, ahol az /1/ jelöli az egyáltalán nem fontos, az /5/ a rendkívül fontos kategóriát.
|
Mennyire tartja fontosnak, hogy… |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| az oktatás színvonala magas legyen? | |||||
| az oktatói magatartás hallgató-barát legyen? | |||||
| az oktatás erős elméleti megalapozottságot nyújtson? | |||||
| az oktatás közvetlenül a gyakorlatra készítse fel Önt? | |||||
| az oktatás infrastrukturális és technikai háttere megfelelő legyen? | |||||
| az egyetemi adminisztráció és tájékoztatás hatékony legyen? | |||||
| az egyetem által nyújtott társadalmi-kulturális lehetőségek megfelelőek legyenek (szállás, rendezvények, étkezés, szociális segély)? |
|||||
| a hallgatói részvétel biztosított legyen az egyetemi közéletben? |
12. Kérjük, tegyen x-et az Ön véleményét leginkább tükröző helyre, ahol az /1/ jelöli az egyáltalán nem megfelelő, az /5/ a kiváló kategóriát.
|
AZ OKTATÁS SZÍNVONALA |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| Az Ön tanárainak többsége elismert oktató, akiktől sokat lehet tanulni | |||||
| Az oktatás tartalma maximálisan megfelel a kor követelményeinek | |||||
| Az órákat rendszeresen látogatom | |||||
| Az oktatás a kiadott tantervnek megfelelően zajlik | |||||
| A tantárgyak többsége megfelelő tananyagbázissal rendelkezik | |||||
| A vizsgáztatás megfelelő szigorúsággal folyik | |||||
| Az oktatók megfelelően állnak hozzá a hallgatókhoz |
|
AZ OKTATÁS ELMÉLETI/GYAKORLATI JELLEGE |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| A karon folyó oktatás elsősorban elméleti jellegű és kevéssé készít fel a gyakorlatra | |||||
| A karon folyó oktatás megfelelő mértékben készít fel a gyakorlatra |
|
AZ OKTATÁS INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TECHNIKAI HÁTTERE |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| A tantermi ellátottság megfelelő | |||||
| A könyvtári ellátottság megfelelő | |||||
| A tanulmányokhoz szükséges technikai háttér (számítógép, labor) megfelelő | |||||
| Az oktatók technikai segédeszköz-használata megfelelő |
|
EGYETEMI ADMINISZTRÁCIÓ, TÁJÉKOZTATÁS |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| A tanulmányi osztályok adminisztrációs tevékenysége megfelelő | |||||
| A hallgatók tájékoztatása az őket érintő ügyekben megfelelő | |||||
| A konzultációs időpontok megfelelőek | |||||
| Az egyetemet érintő döntésekről a tájékoztatás megfelelő |
|
TÁRSADALMI-KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEK |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| A vidéki hallgatók elhelyezése (kollégium, albérleti segély) megfelelő | |||||
| Az egyetem által kínált művelődési lehetőségek megfelelőek | |||||
| Az étkezési lehetőségek megfelelőek | |||||
| A sportolási lehetőségek megfelelőek | |||||
| Az egyetemi élet tartalmas |
|
KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| A hallgatói részvétel az egyetem döntési fórumaiban megfelelő | |||||
| A hallgatói önkormányzatok működése megfelel az elvárásoknak |
Személyes adatok
Életkora:
Neme: /1/ férfi /2/ nő
Állandó lakhelye:
/1/ Nyugat-Dunántúl/4/ Észak-Magyarország
/2/ Közép-Dunántúl/5/ Észak-Alföld
/3/ Dél-Dunántúl/6/ Közép-Magyarország
/7/ Dél-Alföld
Köszönjük válaszait!
Dolgozói elégedettség mérése (KE MK, 2011.)
1.
Neme:
férfi | nő
2.
A cégnél eltöltött éveinek száma:
0-2 év
3-5 év
6-10 év
11-20 év
20 év felett
3.
Beosztása
vezető | beosztott
4.
A tanszék megnevezése, ahol alkalmazásban áll:
5.
Ön szerint melyek a Kaposvári Egyetem erős pontjai, legpozitívabb jellemzői? Írjon le hármat!
6.
Ön szerint melyek a Kaposvári Egyetem gyenge pontjai, legnegatívabb jellemzői? Írjon le hármat!
7.
Véleménye szerint mennyire ösztönzi a dolgozókat, munkájuk jó elvégzésére a Kaposvári Egyetem? (5 - nagy mértékben, 1 - egyáltalán nem)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
8.
Milyennek ítéli meg a Kaposvári Egyetem alapbéren (besorolási béren) kívüli ösztönzési rendszerét (módszereit)? (5 - nagyon jó, 1 - nagyon rossz)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
9.
Ha elégedetlen az ösztönzési rendszerrel (3-as vagy rosszabb értékelés a 8-as kérdésnél), miért?
10.
A probléma megoldására mit javasolna a vezetésnek?
11.
Ön személy szerint mennyire elégedett a Karral/Szervezeti egységével, mint munkaadójával? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
12.
Indoklás, megjegyzés a 11-es kérdéshez:
13.
Ön személy szerint mennyire elégedett saját munkájával? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
14.
Indoklás, megjegyzés a 13-as kérdéshez:
15.
Ön személy szerint mennyire elégedett beosztásával? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
16.
Indoklás, megjegyzés a 15-ös kérdéshez:
17.
Ön személy szerint mennyire elégedett továbbképzési lehetőségeivel? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
18.
Indoklás, megjegyzés a 17-es kérdéshez:
19.
Ön személy szerint mennyire elégedett előmeneteli lehetőségeivel? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
20.
Indoklás, megjegyzés a 19-es kérdéshez:
21.
Ön személy szerint mennyire elégedett a Kari/Szervezeti egység vezetés hozzáértésével? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
22.
Indoklás, megjegyzés a 21-es kérdéshez:
23.
Ön személy szerint mennyire elégedett munkája szervezettségével? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
24.
Indoklás, megjegyzés a 23-as kérdéshez:
25.
Ön személy szerint mennyire elégedett a munkavégzés feltételeivel? (5 - teljes mértékben elégedett, 1 - egyáltalán nem elégedett)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
26.
Indoklás, megjegyzés a 25-ös kérdéshez:
27.
Hogy látja a belső információk áramlását a dékán (és helyettesei) és a tanszékvezetők között? (5 - kifogástalan, működik, 1 - nem működik)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
28.
Hogy látja a belső információk áramlását a tanszékvezetők és dolgozók között? (5 -kifogástalan, működik, 1 - nem működik)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
29.
Hogy látja a belső információk áramlását saját tanszékén dolgozók között? (5 - kifogástalan, működik, 1 - nem működik)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
30.
Hogy látja a belső információk áramlását a különböző tanszékek dolgozói között? (5 - kifogástalan, működik, 1 - nem működik)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
31.
Hogy látja a belső információk áramlását a dékán (és helyettesei) és a tanszéken dolgozók között? (5 - kifogástalan, működik, 1 - nem működik)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
32.
Ön hogyan ítéli meg kapcsolatát munkatársaival? (5 - mindenkivel felhőtlen, 1 - nem jó a kapcsolat, feszültség van)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
33.
Ön megkap minden segítséget munkatársaitól ahhoz, hogy munkáját ellássa? (5 - mindig, 1 - soha)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
34.
Ön hogyan ítéli meg kapcsolatát munkahelyi vezetőivel? (5 - mindenkivel felhőtlen, 1 - nem jó a kapcsolat, feszültség van)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
35.
Ön megkap minden segítséget munkahelyi vezetőitől ahhoz, hogy munkáját ellássa? (5 - mindig, 1 - soha)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
36.
Ön szerint a szűkebb munkahelyén (tanszék, osztály) dolgozók létszáma összhangban van-e az elvégzendő feladatokkal? (5 - teljes mértékben, 1 - egyáltalán nem)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
37.
Hasznosítják-e az Ön szaktudását, tapasztalatait? (5 - teljes mértékben, 1 - egyáltalán nem)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
38.
Miként ítéli meg a megbecsülést, ami felettesei részéről éri Önt anyagilag? (5 - teljes mértékben megbecsülnek, 1 - egyáltalán nem becsülnek meg)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
39.
Miként ítéli meg a megbecsülést, ami felettesei részéről éri Önt szakmailag? (5 - teljes mértékben megbecsülnek, 1 - egyáltalán nem becsülnek meg)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
40.
Miként ítéli meg a megbecsülést, ami felettesei részéről éri Önt emberileg? (5 - teljes mértékben megbecsülnek, 1 - egyáltalán nem becsülnek meg)
1 | 2 | 3 | 4 | 5
41.
Ön mennyire érzi biztosnak munkahelyét az egyetemen? (5 - teljesen biztosnak érzem, 1 - egyáltalán nem érzem biztosnak
1 | 2 | 3 | 4 | 5
42.
Gondolt-e már arra, hogy munkahelyet változtasson?
igen | nem
43.
Mi az a legnyomósabb indok, ami miatt már elgondolkozott ezen (42-es kérdés)?
44.
Érte Önt mostanában a közvetlen munkahelyén olyasmi, ami személy szerint Önnek csalódást, bosszúságot, esetleg huzamosabb ideig tartó rossz hangulatot, feszültséget okozott volna?
igen | nem
45.
Ha igen, mi volt az (általánosságban)?
46.
Az elmúlt két-három hónap során történt-e Önnel olyan esemény munkahelyén, ami különösképpen nagy örömöt, megelégedettséget, jó hangulatot váltott ki Önből?
igen | nem
47.
Ha igen, mi volt az (általánosságban)?
48.
Véleménye, megjegyzései a Kaposvári Egyetemmel, közvetlen munkahelyével kapcsolatban:
49.
Ha Önön múlna, mit/min változtatna sürgősen a Kaposvári Egyetemen, azon belül közvetlen munkahelyén?
7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 10. | Tel.: 82/502-500
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
